Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

A jelentés szerint a fogyasztók, a vállalkozások és az EU gazdasága jelenleg nem élvezhetik teljes mértékben az egységes távközlési piacból származó előnyöket. A legtöbb tagállam piaca ugyan versenyképesebbé vált, de méretét tekintve megmaradt nemzeti szinten és a versenyképességet tekintve is lényeges különbségek találhatók a tagállamok között. A jövőbeli fejlődés kulcsát a meglévő szabályok következetes érvényesítése és az innovatív szolgáltatásokba történő beruházás jelentik.

Az Unió egészére vonatkozó megállapítások mellett a Bizottság a 27 tagállam elektronikus hírközlési szektorát országonként tekinti át.

A Magyarországra vonatkozó fejezet bevezetőjében jelzi, hogy 2009-ben a hazai elektronikus hírközlési piac a magyar gazdaság egészéhez képest jobb teljesítményt nyújtott. A jelentés kiemeli a mobil szélessávú szolgáltatások masszív növekedését, valamint a csomagban nyújtott (triple play) kábel technológián alapuló szolgáltatások térnyeréséből fakadó erőteljes infrastruktúra alapú versenyt.

Magyarországon a szélessávú piaci penetráció egy év alatt 16,3 százalékról 18,7 százalékra nőtt 2010. januárjára, bár még mindig az EU átlag 24,8 százalék alatt maradt.. A növekedés a kábel és a mobil illetve fix vezeték nélküli technológiák térnyerésének köszönhető, miközben a DSL technológia csökkenő tendenciát mutatott. A mobil szélessáv penetrációja 2009. júliusában 3,8 százalékon állt, nem sokkal alatta az EU átlag 4,2 százaléknak, és továbbra is folyamatos emelkedő tendenciát mutat. Az erősödő infrastruktúra alapú verseny és a csomagban nyújtott szolgáltatások okán fontos az NGN stratégia megalkotása. Az erre vonatkozó konzultációk a szolgáltatók véleménye szerint nem vezettek lényegi eredményre.

A hatóság a piaci szabályozás (4-es és 5-ös piac) érdekében előkészítő munkálatokat folytatott, bár nemzeti konzultációra még nem került sor.
A helyi hurok átengedések száma ugyan mutatott némi növekedést az elmúlt években, de az átengedett hurkok száma a 2009-es statisztikák szerint még mindig alacsony, annak ellenére, hogy az árakat jelentősen csökkentette az NHH. E tény a helyi hurokba történő befektetések biztonsága érdekében szükségessé teszi az NGA szabályozói stratégia kialakítását.

A magyar mobil piacon 2009-ben virtuális szolgáltató ugyan nem jelent meg, de 2009 novemberében egy új szolgáltató (Magyar Posta) jelentette be szolgáltatását, amely a harmadik legnagyobb mobil szolgáltató hálózatának használatán alapul. Költségalapú nagykereskedelmi szimmetrikus végződtetési díjak 2009. január 1-én kerültek bevezetésre fokozatos csökkentés (glide path) módszerrel, amelynek eredményeként 2009 októberében a végződtetési díj Magyarországon 6.23 eurocent (az EU átlag 6.70 eurocent). A roaming díjak, elsődlegesen az átváltási árfolyamok volatilitása és az ÁFA emelés negatív hatása miatt számottevően nem csökkentek 2009-ben.

A vezetékes piacot a jelentés szerint konszolidáció jellemzi, jelenleg három nagy szolgáltató jelenléte domináns. A szabályozói kötelezettségek ellenére a kiskereskedelmi piaci verseny nem fejlődött jelentősen, a közvetítőválasztás igénybevétele egyre csökken.

A földfelszíni digitális műsorszórás 2008 decemberében indult el. A jelentés szerint az NHH aktívan és szigorúan ellenőrzi a szolgáltatást, és az átállás végrehajtásában történő késlekedés miatt 2009 októberében 40 millió Ft-ra bírságolta meg a műsorszóró szolgáltatót.

A Bizottság, amellett, hogy elismeri a piacelemzések terén az NHH által eddig nyújtott kiemelkedő gyorsaságú munkát, szorgalmazza az újgenerációs hálózatok szabályozását és ezen környezetben a szélessávú szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási stratégia mihamarabbi megalkotását.

A 2008. október 22-én kibocsátott, 900/1800/1200 MHz frekvenciacsomagra vonatkozó, negyedik mobilszolgáltató piacra lépését lehetővé tevő tenderkiírást az NHH 2009-ben eredményhirdetés nélkül zárta le, amelyet a hatóság a globális gazdasági válság okozta megváltozott üzleti környezettel indokolt. Két pályázó megtámadta az NHH döntését, de a Fővárosi Bíróság elutasította keresetüket.

A jelentés szerint a negyedik mobil szolgáltató piacra lépésével kapcsolatos sikertelen tender pozitív eredménye, hogy a 26 GHz-s sávot a hatóság a fő inkumbensnek és a műsorszóró szolgáltatónak ítélte oda 10 évre, amelyek már elkezdhetik szolgáltatásukat.

A jelentésben néhány szolgáltató aggodalmának ad hangot a felügyeleti díj mértékére vonatkozóan. A díj 2008 óta változatlanul a szolgáltatói nettó árbevétel 0.212 százaléka (még korábban ez 0,35 százalék volt), ezért a szolgáltatók szerint a felügyeleti díj korrekciójára van szükség. A frekvenciadíjak a szolgáltatók szerint változatlanul magasak és így hátráltatják a jövőbeni infrastrukturális beruházásokat.

A fogyasztói érdekek védelme 2009-ben is fontos szerepet játszott az NHH tevékenységében. 2008 óta egy kormányrendelet szabályozza a minőségi minimumkövetelményeket. Az NHH intenzíven vizsgálja az előírások betartását, amelynek keretében két kábeltévé szolgáltatót megbírságolt a garantált le- és feltöltési sebesség nem teljesítéséért. A fő inkumbens szolgáltatóra 100 millió Ft. bírságot rótt ki a határozott időre szerződő ügyfelekre vonatkozó túlzó mértékű kötbér kiszabása miatt.
A fogyasztói tudatosság javítása terén is nagy erőfeszítéseket tett a hatóság. Honlapján díj-összehasonlító és optimalizáló mutatót tesz közzé, valamint rendszeresen aktualizált interaktív térképen tájékoztatja a felhasználókat a szándékolatlan roaming veszélyéről.

Forrás: NHH