Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

A hagyományos médiumok mellett a hírportálokra, az internetes újságokra is kiterjed az Országgyűlés által kedden elfogadott médiaalkotmány hatálya. A jogszabály meghatározza a közönség jogait és a sajtó feladatait, deklarálja a sajtó szabadságát és védi az újságírók függetlenségét.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény 2011. január elsején lép életbe. A médiaalkotmány hatálya minden hazai médiatartalomra - azaz az összes ma ismert médiumra, így a nyomtatott és az elektronikus sajtóra, valamint újdonságként az internetes tartalmak szabályozás alá vont részére - kiterjed, sőt, a Magyarországra irányuló, de más országból nyújtott médiatartalom-szolgáltatásokra is, feltéve, hogy a szolgáltató a szigorúbb szabályok megkerülése érdekében telepedett le az országhatáron túl.

A sajtószabadság és az újságírók védelme

A javaslat kimondja, hogy a magyar jogrend elismeri és védi a sajtó szabadságát. Ennek érdekében az újságíró - a minősített adatot illetéktelenül átadó forrás kivételével - hatósági eljárás során is jogosult a számára információt adó személy kilétét titokban tartani. Az újságírók védelmét hivatott biztosítani az a rendelkezés, amely alapján nem alkalmazható joghátrány a szerkesztői, újságírói szabadságot csorbító utasítás végrehajtását megtagadó sajtómunkásokkal szemben. Továbbá egyetlen újságíró sem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amit közérdekű információ megszerzése érdekében követett el, ha az másképp nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna begyűjthető (ennek feltétele, hogy a jogsértés nem okozott súlyos sérelmet).

Tájékoztatási kötelezettség

A médiaalkotmány lényegében változatlanul fenntartja az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőinek tájékoztatási kötelezettségét, megszünteti azonban a társadalmi szervezetek, így például a pártok esetében.

Válaszadási jog

E területen nem változnak érdemben a sajtó-helyreigazítás szabályai, csupán a hamis tényállítások korrekciójára adott idő rövidül (napilapok, internetes sajtótermékek és hírügynökségek esetén a kézhezvételtől számított öt napon belülre). Változás azonban, hogy a helyreigazítás szabályait a polgári törvénykönyv helyett a médiaalkotmány tartalmazza, illetve a jövőben az online és a lekérhető tartalmak esetében is lehet élni ezzel a joggal.

A nyilatkozat visszavonható

Nem változik a hatályos sajtótörvény azon rendelkezése, amelynek értelmében az újságíró köteles a nyilatkozatot a nyilatkozatot adónak - kérelmére - megmutatni. Továbbra is igaz, hogy a nyilatkozat csak akkor nem közölhető, ha a nyilatkozó azért nem járul hozzá, mert az általa elmondottakat érdemben és kifogásolhatóan megváltoztatták. A törvény egyfelől megtiltja a közszereplő politikusoknak, hivatalos személyeknek, hogy visszavonják közügyekben megtett nyilatkozatukat, másfelől pedig megengedi a „kisembernek”, hogy megtiltsa a közlést, ha utólag úgy véli, visszaéltek hozzájárulásával.

Regisztráció

A nyilvántartásba vételi kötelezettség eddig is létezett a nyomtatott és az online sajtó, valamint a kizárólag kábelen és műholdon terjesztett műsorszolgáltatások esetében. Ez a kötelezettség – a javaslat tárgyi hatályának megfelelően – újdonságot csak a lekérhető tartalmak esetében jelent. A nyilvántartásba vételi kötelezettség nem emelhet érdemi akadályt a működés elé, a szolgáltatás megkezdése tartalmi előírások teljesítésétől nem tehető függővé. A rendelkezés ugyanakkor nem alkalmazható a blogokra, és pusztán adminisztrációs jellegű, vagyis nem valósíthat meg közvetett cenzúrát.

A tájékozottság alapjog

A médiaalkotmány értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a magyarok számára jelentőséggel bíró eseményekről. A jogszabály a sajtó kötelezettségeként nevesíti a hiteles, gyors és pontos tájékoztatást, ugyanakkor kimondja, hogy ez a szolgáltatók összességének feladata. A tájékoztatási tevékenységet végző médiumok számára előírás a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás, ez azonban a nyomtatott és online sajtótermékekre nem vonatkozik, azok változatlanul lehetnek "pártosak".

A közönség védelme

A törvény rendelkezik arról, hogy a médiumoknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányos rendet, az emberi jogokat és az emberi méltóságot, így megtiltja a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők öncélú és sérelmes bemutatását. Szintén tilos a nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá az egyházak és vallási csoportok elleni gyűlöletkeltés, illetve minden olyan médiatartalom közlése, amely az említettek nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére alkalmas.
A jogszabály rendelkezik a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését súlyosan károsító - így például pornográf vagy indokolatlanul erőszakos -, illetve az azt veszélyeztető médiatartalmak bemutatásának szabályairól. A fő szabály szerint ilyen tartalom csak úgy tehető elérhetővé, hogy kiskorúak rendes körülmények között nem férhetnek hozzá. A médiaalkotmány egyúttal kimondja: a gyermekek védelmét szolgáló részletes szabályokat külön törvényben határozzák meg. A reklámjogi rendelkezések között szerepel, hogy a kereskedelmi közleményeknek "könnyen felismerhetőknek" kell lenniük, nem alkalmazhatnak tudatosan nem észlelhető technikákat, valamint, hogy nem sérthetnek vallási vagy világnézeti meggyőződést, illetve nem ösztönözhetnek az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.

A most elfogadott médiaalkotmány fontos alapját képezi az új médiaszabályozásnak, amelynek legfőbb eleme, az új, részletszabályokat tartalmazó Médiatörvény lesz.

Forrás: NMHH